A kutya egészsége és a helyes táplálkozás közötti kapcsolat

Mi az összefüggés és hasonlóság az ember és a kutya védekezőképességében, és vajon ez hogyan járulhat hozzá egy kutyával felnövő gyerek immunrendszerének természetes megerősödéséhez?

Az emésztés, a kültakaró és az egészség kapcsolata: szövetséges baktériumok

Fontos megvizsgálni, hogy hogyan befolyásolhatja a kutya egészségét, természetes védekezőképességét a helyes táplálása, és miért kap ez egyre nagyobb szerepet manapság a tudomány területén. Ezt a komplex témát Sándor Sára az ELTE Etológia tanszék munkatársa járja körül.

Az elmúlt években kezdetben a humán orvoslásban, majd az állatorvoslásban is elkezdték felismerni a táplálkozás, az egészség és a viselkedés közti szoros összefüggést. Nem egyszerűen arról van szó, hogy ha egészségesen táplálkozunk, vitálisabbak leszünk, hanem a tápanyagok bevitele hatással lehet például a depresszióra vagy más pszichés betegségekre való hajlamra is. Ennek a kapcsolatnak a központjában pedig nem csupán saját szerveztünk áll – hanem az a milliárdnyi mikroszkopikus élőlény, elsősorban baktérium, melyek bélrendszerünkben élnek. Az emberi szervezet esetében minden emberi sejtre 10 baktériumsejt jut! És hasonló a helyzet kutyáink esetében is: az ő bélrendszerüket is benépesítik ezek a parányi élőlények.

A bélflórát, vagy tudományos elnevezéssel élve mikrobiómot alkotó parányok fontos szövetségeseink, mert segítik az emésztést, valamint védelmet nyújtanak a kórokozó baktériumokkal és parazitákkal szemben. Az emberiség mostanában kezd rádöbbenni, hogy a mikrobiómot alkotó baktériumok faji összetétele mennyire fontos az egészségünk szempontjából: a nem megfelelő összetételű, nem kellően változatos mikrobióm összefüggésbe hozható a cukorbetegséggel [1,2,] elhízással, pszichológiai kórképekkel [3], sőt az autizmussal is [4].

Természetesen az emésztés hatékonyságát vagy a fertőzésekkel szembeni ellenálló-képességet is jelentősen meghatározza a bélflóra állapota. Hasonló, de talán még kevésbé ismert szerepe van a bőr természetes flórájának, melynek megváltozását például gyulladásos betegségekkel hozták összefüggésbe.[5] Az állatorvoslásban is ismert, hogy a bélflóra összetétele fontos lehet az állat egészsége szempontjából, de az ezt alkotó baktériumfajok részletes, molekuláris biológiai módszerekkel történő megismerése csak nemrégiben kezdődött el. Hamar kiderült, hogy a kutyák bélrendszerében élő baktériumnemzetségek nagyon hasonlóak azokhoz, melyek az emberek bélrendszerét népesítik be.[6]

Ennek megfelelően sokszor hasonlóak a kóros állapotokkal összefüggő eltérések is a baktérium-közösségek összetételében. Azonban számos, az adott állatfajra, sőt, az egyes egyedekre, azok táplálkozására és életmódjára jellemző egyéni különbség is felfedezhető a bélflóra szerkezetében. Így biztosra vehető, hogy a következő években a kutyák bélflórájának jobb megértése hozzájárul majd a még hatékonyabb, egyénre szabott kezelések, illetve táplálkozás kialakításában.

Eddig kevéssé kutatott terület például, hogy milyen összefüggés van a kutyák egészséges bélflórája és a szőrzet, a bőr egészsége, vagy az állat viselkedése között. Nagyon valószínű, hogy létezik ilyen összefüggés, de ennek bizonyítása még tudományos vizsgálatokat igényel. Ezekre építve azonban a jövőben a megfelelő táplálékforrások biztosítása mellett a bélflórát erősítő probiotikumok használata is hozzájárulhat, hogy kutyáink a lehető legjobb formájukat hozhassák a mindennapokban. Mindezen felül egyre több bizonyíték mutat rá, hogy kutyánk bélflórájának egészsége nekünk, embereknek is jó, és nemcsak közvetve, az egészséges kutya örömteli társasága miatt.

Ugyanis a kutyájukkal otthonukat megosztó gazdák elkerülhetetlenül megosztják baktérium-közösségüket is, ahogy ezt több, néhány éves tanulmány is kimutatta. [7,8] A korábban elterjedt nézetekkel szemben úgy tűnik, hogy ez a közösködés inkább előnyös, mint hátrányos: új eredmények szerint annak hátterében, hogy a kutyás családban felnövő gyermekek körében jóval kisebb arányban tapasztalható allergiás megbetegedés, éppen ez a kitettség áll. [9]

Az egészséges, alapvetően tiszta kutya által a lakásba juttatott környezeti, illetve a bőrén élő természetes flórát alkotó baktériumok ugyanis hozzájárulnak a gyermek baktérium-közösségének és immunrendszerének formálódásához. Ezekhez a hasznos baktériumokhoz például a kutya simogatásán keresztül is hozzájuthat a gyermek, így egy jól ápolt kutya jelenléte a családban, akár a lakásban, több szinten is jó hatású lehet.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az előnyös hatások akkor érvényesülnek igazán, ha maga a kutya is egészséges, parazitáktól mentesített, szőrzete képes az általában a kutyákra jellemző öntisztulásra. Az egészséges flóra ezekre is hatással van, mert például csökkenti annak az esélyét, hogy a kutya szervezetében opportunista (vagyis csak gyenge immunrendszer esetén veszélyes) paraziták telepedjenek meg.

Kutyáink egészsége, ápoltsága, megfelelő táplálása tehát közvetlenül és közvetve is hatással van a miénkre. Egy egészséges kutya nemcsak hű társa a gazdájának és családjának, hanem gyermekeink egészséges fejlődéséhez is hozzájárul, akár ha a szellemi fejlődésüket, akár ha az immunrendszerüket tekintjük. Annak biztosítása, hogy kutyánk teljes értékű és egészséges életet élhessen, pedig a mi feladatunk: megfelelő, jól emészthető táplálék és probiotikumok alkalmazása segítségével megadhatjuk szervezete és bakteriális szövetségesei számára azt, amire szükségük van.

Írta: Sándor Sára az ELTE Etológia tanszék munkatársa

Szakirodalom

1. Qin J, Li Y, Cai Z, és mtsai. A metagenome-wide association study of gut microbiota in type 2 diabetes. Nature. 2012;490:55-60. doi:10.1038/nature11450.
2. Dunne JL, Triplett EW, Gevers D, és mtsai. The intestinal microbiome in type 1 diabetes. Clin Exp Immunol. 2014;177(1):30-37. doi:10.1111/cei.12321.
3. Foster JA, McVey Neufeld K-A. Gut–brain axis: how the microbiome influences anxiety and depression. Trends Neurosci. 2013;36(5):305-312. doi:10.1016/j.tins.2013.01.005.
4. Mulle JG, Sharp WG, Cubells JF. The gut microbiome: a new frontier in autism research. Curr Psychiatry Rep. 2013;15(2):337. doi:10.1007/s11920-012-0337-0.
5. Kong HH, Oh J, Deming C, és mtsai. Temporal shifts in the skin microbiome associated with disease flares and treatment in children with atopic dermatitis. Genome Res. 2012;22(5):850-859. doi:10.1101/gr.131029.111.
6. Swanson KS, Dowd SE, Suchodolski JS, és mtsai. Phylogenetic and gene-centric metagenomics of the canine intestinal microbiome reveals similarities with humans and mice. ISME J. 2011;5(4):639-649. doi:10.1038/ismej.2010.162.
7. Song SJ, Lauber C, Costello EK, és mtsai. Cohabiting family members share microbiota with one another and with their dogs. Elife. 2013;2. doi:10.7554/eLife.00458.
8. Lax S, Smith DP, Hampton-Marcell J, és mtsai. Longitudinal analysis of microbial interaction between humans and the indoor environment. Science (80- ). 2014;345(6200). http://science.sciencemag.org/content/345/6200/1048/tab-pdf. Accessed July 3, 2017.
9. Gupta S. Microbiome: Puppy power. Nature. 2017;543(7647):S48-S49. http://dx.doi.org/10.1038/543S48a.