Új kölyökkutya érkezik a családba

Egy kölyökkutya érkezése a családba mindig sok örömet hoz. Következzen néhány tipp, amelyek segítségével megkönnyíthetjük a kezdeti időszakot és lefektethetjük a kiegyensúlyozott kutya-gazda kapcsolat alapjait.

Hazaérkezés

Mire hazaérünk, valószínűleg már az egész család tűkön ülve várja, hogy végre megismerhesse, és jól meggyömöszölje az új jövevényt. Kiskutyánknak azonban ez nagyon ijesztő lehet. Nem elég, hogy elválasztották az anyjától, a testvéreitől, elvitték egy vadidegen helyre, de még egy csomó ismeretlen óriás is körülseregli és tapogatni akarja. 

Megérkezéskor tegyük le a lakásban és engedjük, hogy nyugodtan körbenézzen, a saját tempójában ismerkedjen meg az új hellyel, emberekkel. Ezt a gyerekekkel is beszéljük meg, már előre.

Lakásba, vagy kertbe?

A kutya szociális állat, családban, társaságában érzi jól magát. Nagyon fontos, hogy ha van rá lehetőségünk, fél éves koráig még akkor is inkább lakásban tartsuk, ha egyébként azt szeretnénk, a kertben legyen a helye. Így sokkal jobban megismeri az emberi kommunikációt és jelzéseket, a későbbiekben könnyebben tud eligazodni az emberek világában. Érdemes kihasználni ezt az időszakot, mert pozitív hatását közös életünk végéig élvezhetjük.

Az első pár hét

A kölyök 4-5 hónapos koráig, olyan, mint egy szivacs, csak úgy szívja magába a sok információt. Azokkal az ingerekkel, amikkel ilyenkor találkozik, valószínűleg a későbbiekben sem lesz gondja. Ezért fontos, hogy lehetőleg minél több mindent mutassunk neki a világból, hajszárítót, porszívót, autókat, villamost, kutyákat, gyerekeket, embereket, stb.

Szobatisztaság

Ez az egyik legsarkalatosabb probléma, amire mindenkinek megoldást kell találnia, mert az ugye egyértelmű, hogy kutyusunk nem végezheti el a dolgát a lakásban. A szobatisztaságra szoktatásnak több hatékony módszere van. A legjobb módszer a megelőzés. A kiskutyák viszonylag kiszámítható rendben ürítenek: evés után kicsivel, játék után, felébredés után. Ilyenkor mindig vigyük ki, és ha kint elvégzi a dolgát, nagyon dicsérjük meg! Próbáljunk napirendet tartani! Figyeljünk rá oda, és ha a szobában guggol le, határozottan és nyugodtan szóljunk rá, ne kiabáljunk, ne veszekedjünk, inkább kapjuk fel gyorsan és vigyük ki!

Jó eszköz lehet a kutyapelenka, ha nem tudunk gyorsan kiérni vele az utcára. Ha mindig ide tesszük a kutyust, amikor pisil, hamar megtanulja. Ezután a pelenkát fokozatosan visszük az ajtó felé, majd le az utcára, végül elhagyhatjuk. Nyugodtan ötvözhetjük a két módszert!

A kiskutyánk hamar rájön, mit szeretnénk tőle, ezért aztán figyeljük a jelzéseit, mert könnyen lehet, hogy ő szeretne nekünk szólni, hogy itt az ideje pisilni menni, csak épp mi nem vesszük észre. Az én kutyusom eleinte úgy jelzett, hogy odaszaladt hozzám, kifejezően rám nézett kb. egy tizedmásodpercre, majd pisilt is. Ő szólt, én nem voltam mindig elég gyors. 

A lényeg, hogy soha ne büntessük meg a kutyát, ha egy tócsát találunk! A kutya minden egyes cselekedetünket, az utolsó dologhoz fogja kötni, amit előtte csinált. Hiába rángatjuk oda és dörgöljük az orrát a pisibe, ezzel csak azt érjük el, hogy összezavarodik, és nem érti, miért bántjuk, amikor ő épp a szobában feküdt, a játékát rágta, stb. Mivel nem fogja tudni konkrét eseményhez kötni reakciónkat, egy logikus következtetés marad számára, hogy a gazdája kicsit fura, kiszámíthatatlan időközönként kellemetlenséget okoz neki, jobb vele vigyázni. Ha csak a végtermékkel találkozunk, maradjunk nyugodtak és kedvesek, alaposan takarítsunk fel, hogy lehetőleg ne maradjon szagnyom és legközelebb figyeljünk oda jobban!

Póráz és nyakörv

A városi kutyatartás egyik, sokszor megkerülhetetlen kelléke a póráz. Kiskutyánkat nagyon könnyen hozzászoktathatjuk viseléséhez, még ha korábban nem is találkozott vele. Minél előbb tegyük rá a nyakörvet és fokozatosan haladva egyre tovább hagyjuk rajta. Ha kezd már vele megbarátkozni, csatoljuk rá a pórázt és hagyjuk, hogy maga után húzza. Fontos, hogy a kölyök méretének megfelelő eszközöket válasszunk. Arra fokozottan ügyeljünk, hogy amíg kutyusunk nem rendelkezik a kötelező oltásokkal, addig inkább ölben vigyük mindenhova, így elkerülhetjük a megbetegedéseket.

Játék, tanítás

Játsszunk sokat kiskutyánkkal! Nagyon jó közös tevékenység, amit mindketten élvezünk. Persze ha a kis négylábú túlságosan belemelegszik a birkózásba és a kelleténél erősebben fogja meg a kezünket, lehet, hogy nekünk már nem is lesz olyan jó móka. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, ha kiadunk egy fájdalmas hangot és otthagyjuk kedvencünket. Hamar rájön, hogy ha túl heves, vége lesz a szórakozásnak és szépen leszokik róla.

Akár azonnal elkezdhetjük kutyusunkat tanítgatni, nagyon gyorsan fogunk haladni. Vegyük figyelembe, hogy a kölyökkutyák csak rövid ideig képesek koncentrálni, úgyhogy inkább többször gyakoroljunk pár percet. A tanításhoz használjunk sok jutalomfalatot, dicséretet és játékot. Ha mi is szívesen csináljuk, és megmutatjuk kiskutyánknak, hogy ez hatalmas buli, mindig örömmel dolgozik majd velünk.

Rágás

A kölyökkutyák, különösen, amikor a fogukat váltják, rengeteget rágnak és előfordul, hogy a bútorok lába is áldozatul esik. Ennek elkerüléséhez szerezzünk be, vagy készítsünk jó pár izgalmas játékot, amelyek megfelelő alternatívát nyújtanak. A játékok hamar elvesztik érdekességüket, ezért mindig csak egy részük legyen a kutya számára elérhető, a többit tegyük el és időnként cserélgessük ezeket. Ha a kiskutya rágni készül, szóljunk rá és amint abbahagyja, dicsérjük meg és adjunk neki olyasmit, amit rághat.

Általánosságban elmondható, hogy a kölyökkutyák nagyon bájosak és csupa mosollyal az arcunkon tudjuk figyelni összes ténykelődésüket. Azonban vannak dolgok, amik nagykutyaként már nem lesznek olyan viccesek. Mindig képzeljük el, örülnénk-e, ha 30 kilósan is ezt csinálná, és ennek megfelelően cselekedjünk.

Száraz Kata, a Gondos Gazdik szakértői csapatának kutyatréner tagja.