Kutyás sportok – melyiket szeressem?

Korábban már szót ejtettem a kutyás sportokról, most egy kicsit részletesebben kerül terítékre ez a téma.

Az előző cikk után most ahhoz szeretnék támpontokat nyújtani, hogy hogyan találjuk meg a kutyánk és magunk számára is ideális foglalkozást.

Először azt kell eldöntenünk, hogy mi a célunk.

Ha versenyen szeretnénk sikereket elérni kutyánkkal, akkor a fizikai és egyéb adottságainak leginkább megfelelő sportok közül válasszunk. Komoly versenycélok esetén érdemes már a fajtaválasztáskor számításba venni, hogy milyen kvalitások szükségesek a választott tevékenységhez:

• Ruganyos, filigrán, gyors kutyánkkal az agility, a frisbee, a flyball jó választás lehet.
• Kopókkal, vérebekkel szimatmunkában lehetünk kiemelkedően sikeresek.
• Munkavonalas németjuhásszal, malinois-val (rövidszőrű belga juhász) munkakutyaversenyeken törhetünk babérokra.
• Terelésre kitenyésztett fajtájú kutyánkkal pedig a legjobb, ha keresünk egy nyájat, és versenyterelésre adjuk a fejünket..

A minőségileg együtt töltött idő, a kutya megfelelő lefárasztása azonban akkor is fontos, ha nem szeretnénk serlegeket gyűjteni. Ha „csak” hobbi szintben gondolkozunk, olyan sportot válasszunk, amit mindketten élvezünk. Gyakorlatilag bármilyen kutyával kipróbálhatunk bármit, csak ne várjunk például a zömök, jól megtermett bourdeaux-i dogunktól rekordidőt coursingen (ez egy olyan sport, ami az élőnyúl vadászatot utánozza).

Fontos figyelnünk az egészségvédelemre, mert vannak fajták, amelyek alkatuknál fogva nem kifejezetten alkalmasak bizonyos tevékenységekre. Hosszú törzsű, rövid lábú kutyák (pl.: tacskók), molosszerek (pl.: bullmasztiff) ugratásával vigyázni kell, mert könnyen sérülhet a gerincük, tömpe orrú fajtáknak a sok futás okozhat nehézséget, különösen melegebb időben. Ezzel együtt a speciális tulajdonságokra odafigyelve örömünket lelhetjük szinte bármilyen tevékenységben.

Fontos, hogy gazdaként mi is szeressük a választott sportot. Kutyánk hangulata nagyban függ a mi hangulatunktól, minél vidámabbak vagyunk, annál lelkesebbek lesznek ők is.

Ne ijedjünk meg a kezdeti nehézségektől, kis gyakorlással szépen fejleszthetjük saját képességeinket is. A közös tanulás pedig igazán erőssé teheti kapcsolatunkat.

Eddig zömmel fizikai képességekről volt szó, pedig a mentális adottságok talán még fontosabbak. Bizonyos tulajdonságok jól jöhetnek a versenypályán, de a hétköznapi életben nehézséget okozhat, ha tovább erősítjük őket a nem megfelelő sportválasztással. Vegyünk egy szélsőséges példát: kutyánknak agresszió problémái vannak, morog, odakap másoknak. Egy hibásan végzett őrző-védő munka, ahol folyamatos megerősítést, dicséretet kap ezekért a viselkedésformákért, tovább fogja rontani a helyzetet a hétköznapi életben. A pályamunkája ettől még lehet kitűnő, kérdés, hogy mi a célunk: egy megbízható, családi együttélésre alkalmas kutya, vagy sok aranyérem.

Koncentrációhiányos, hiperaktív kutyáknak olyan sportot válasszunk, ami segít nekik megnyugodni, összpontosítani. Ilyen lehet a nyomkövetés, a sok tanítással járó sportok, pl.: obedience (engedelmesség), dog dancing.

Bizonytalan kutyusok önbizalmának növelésében segítségünkre lehetnek az olyan tevékenységek, ahol a kutya önállóan dolgozik, pl mantrailing (emberkeresés).

Ha van elképzelésünk, hogy mit szeretnénk kutyánkkal csinálni, már csak azt kell kitalálnunk, hogy milyen keretek között tegyük azt. Ha versenyezni szeretnénk, érdemes tapasztalt versenyzőkkel konzultálni, és olyan helyen edzeni, ahol a versenycélok az elsődlegesek. Ellenkező esetben csak felesleges feszültséget szülhet, ha nevezésre szeretnének rávenni minket. Versenyközpontú képzés esetén előfordulhat, hogy ebünk adottságai nem megfelelőek, vagy – alig merem leírni – nem elégtehetséges,  ezért eltanácsolják. Ne csüggedjünk! Annyi lehetőség van még!

Ha hobbi céljaink vannak, olyan helyet keressünk, ahol ügyelnek kutyánk adottságaira, és ahhoz szabják a követelményeket.

Természetesen elméletben nehéz kiválasztani az ideális sportot, különösen, ha még nincs tapasztalatunk. Beszélgessünk ismerős kutyásokkal, keressünk fel iskolákat, klubokat, próbáljunk ki különböző edzéseket. Közel 10-15 évünk van rá, ennyi idő alatt több fába is nyugodtan belevághatjuk a fejszénket.

Száraz Kata, a Gondos Gazdik szakértői csapatának kutyatréner tagja