Az Ön Kedvence, a mi Szenvedélyünk.
Pro Plan logó
labrador ül a nagy fűben

Allergiás megbetegedések – 2. rész

7 perc olvasási idő
Pro Plan logó
Támogatja: PRO PLAN

Az allergia a szervezet túlérzékenységi reakciója, amelyet egy bizonyos anyag, az allergén vagy más néven antigén okoz.

Az allergén leginkább a környezetben található, amúgy „ártalmatlan” anyag, amely a szervezetbe kerülve (bonyolult biokémiai változásokon keresztül) gyulladásos folyamatot indít el.

Diagnosztikai eljárások

A betegség felismerése, igazolása és megfelelő gyógykezelése az állatorvos szemszögéből nézve speciális szakértelmet, labordiagnosztikai hátteret, a gazdi részéről pedig kitartást és igen komoly anyagi terhet jelent. A diagnózis felállításához többféle vizsgálatot is igénybe vehetünk. Az alkalmazott eljárást mindig az aktuális beteg illetve a tulajdonos igényeihez és lehetőségeihez igazítva választjuk ki.

  • Bőrkaparék: Az atópiás bőrgyulladás esetén bőrkaparék vizsgálattal mutatjuk ki azokat a kórokozókat (baktériumok, gombák), amelyek nem alkotórészei a bőr normális védekező rendszerének, tehát kártékonyak. Pozitív eredmény esetén lehetőség nyílik a célzott terápiára (antibiotikum, gomba ellenes készítmények stb.), amely a másodlagos felülfertőzés megszűntetését jelenti és javítja az aktuális immunállapotot. Negatív bőrkaparék eredmény a fennálló tünetek mellett megerősíti az allergiás bőrbetegség gyanúját, amely további kiegészítő vizsgálatokkal már egyértelműen igazolható.
  • Intradermális bőrteszt: A humán gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott eljárás az állatgyógyászatban is kiválóan használható, amennyiben biztosítani tudjuk a szőrmentes testfelületet. A vizsgálat lényege, hogy az allergéneket közvetlenül a bőrbe injekciózzuk és a kialakuló helyi reakciókat (bőrpír, duzzanat megléte vagy hiánya) bíráljuk el.
  • Bőrbiopszia: Amennyiben nem állapítható meg az adott bőrbetegség kiváltó oka, akkor célszerű a bőr mélyebb rétegeiből is mintát venni. A vizsgálat altatásban történik egy speciális mintavételi eszköz használatával. A kimetszett minta alkalmas további vizsgálatok elvégzésére.
  • Speciális vérvizsgálat és hyposzenzibilálás: Az állatorvosi gyakorlatban jelenleg alkalmazott eljárások közül az egyik legkorszerűbb módszer, mivel nemcsak diagnosztikai értéke van, hanem az oki terápia alapját is szolgálja. Az eljárás lényege, hogy az állat véréből az adott allergénnel szemben termelődő ellenanyagok kimutathatóak. Az allergének ismeretében lehetőség nyílik az immunrendszer áthangolási folyamatára, ahol a védekező rendszer „megtanulja”, mely anyagokat nem kell a továbbiakban idegenként kezelnie.

A gyógykezelés lehetőségei

Rövidtávú megoldást jelenthet az allergia elleni küzdelemben a tüneti terápia, amely elsődlegesen a gyulladás csökkentését (viszketés csillapítása), valamint a másodlagos bakteriális felülfertőzés megelőzését célozza.

  • Szájon át alkalmazható készítmények: A gyulladás csökkentésére szteroid hatóanyagú készítményeket (tabletta) javaslunk, amelyek használata nagyfokú körültekintést és rendszeres állatorvosi ellenőrzést, felügyeletet igényel, mivel komoly mellékhatásokat okozhatnak.
  • Injekciós készítmények: A szteroid gyulladáscsökkentő injekció alkalmazása állatorvosi feladat. Választható rövid vagy hosszú hatású készítmény is az allergiás reakció típusától függően.
  • Helyileg alkalmazható készítmények: A viszketés csillapítására szteroid tartalmú krémek, spray-k alkalmazhatóak, amelyek előnye, hogy a gyulladáscsökkentő hatóanyag csak minimális mértékben jut be a keringésbe, így az általa okozott mellékhatásoktól egyáltalán nem kell tartanunk. A gyógysamponok leoldják a bőrfelületen található szennyeződéseket és allergéneket, a felszaporodó kórokozókat, nyugtatják és táplálják a bőr egyes rétegeit, ezáltal megerősítik vagy helyreállítják annak védelmi funkcióját. A rácsepegtető oldatok szabályozzák a bőr normális faggyú termelését, ezzel is erősítve annak ellenállását. A műtéti utókezelés során alkalmazott gallér is segítségünkre szolgálhat (bár ezt nagyon sok állat nem szívesen viseli) mivel megakadályozza egy adott testtájék nyalogatását, harapdálását és a nyálban nagy mennyiségben található baktériumok által okozott következményes felülfertőződés lehetőségét.

A hosszútávú gyógykezelés alapja az oki terápia. Ennek során nemcsak a meglévő tüneteket csökkentjük, hanem a kiváltó okot is felderítjük, ennek megszüntetésére törekszünk.

Hyposzenzibilálás:

Speciális vizsgálattal a beteg véréből kimutathatóak azok az ellenanyagok, amelyeket a szervezet az adott allergénnel szemben termel. A beteg véréből elkülönített vérszérumból olyan egyénre szabott oldatsort állítanak elő laboratóriumi körülmények között, amellyel meghatározott időközönként és adott mennyiséggel kezelhető a beteg. A gyógykezelés során az úgynevezett hyposzenzibiláló vagy deszenzibiláló oldat meghatározott mennyiségét fecskendezzük az állat bőre alá. Az eljárás jelentősége, hogy a beteg immunrendszerét megtanítjuk arra, mely allergénekkel szemben NE produkáljon túlérzékenységi reakciót. A szervezet áthangolása kb. fél évet vesz igénybe, de a kezelést ezután sem hagyhatjuk abba. Az utókezelés alkalmával (1-2 havonta) speciális „emlékeztető” vagy fenntartó injekcióval erősítjük meg a már áthangolt immunrendszer megfelelő működését. Sajnos ez a módszer sem nyújt 100 %-os megoldást, de az esetek jelentős részében (kb.70%) igen jó hatásfokkal működik, és szinte tünetmentes állapot érhető el. A módszer hátránya, hogy igen költséges, az áthangolódási periódus viszonylag hosszú és a kezdeti, áthangolási időszakban igen sűrűn (akár 2-3 naponta) kell a beteget injekciós kezelésben részesíteni. Mindenképpen meg kell említeni, hogy bár drága eljárásról van szó – a beteg érdekeit szem előtt tartva – az összköltség nem haladja meg az egyéb sorozatos, tüneti terápiát célzó kezelések költségét. Emellett a kezelésnek nincs egészségkárosító mellékhatása!

Interferon alkalmazása:

Egy másik, szintén korszerű eljárás az immunrendszer működésének helyes irányba terelését célozza meg az interferon nevű anyag rendszeres beadásával. A módszer hátránya, hogy igen költséges.

Alternatív gyógymódok:

Az állatgyógyászatban is lehetőség nyílik az alternatív medicinák alkalmazására. Az allergia gyógykezelésében használható eljárások, mint az akupunktúra, a homeopátia stb. speciális szaktudást igénylő alternatíva, így csak megfelelő, saját tapasztalatokkal rendelkező szakember segítségét vegyük igénybe.

Eleség allergia

Korábban már említettük, hogy a táplálóanyag valamely komponensével szemben kialakuló túlérzékenységi reakció az allergiás megbetegedések egy külön csoportjába sorolható. Mégis beszélnünk kell róla, hisz ezzel a megbetegedéssel is nagyon gyakran találkozunk a munkánk során, valamint a tünetei azonosak az atópiás bőrbetegségnél már megismert formákkal.

A túlérzékenységnek ezen formája nem mutat szezonalitást, a tüneteket sajnos egész évben tapasztalhatjuk. A táplálék allergia igazolására alkalmazott egyik módszer az eliminációs diéta. Ennek során olyan eledellel tápláljuk kedvencünket, amely nagy valószínűséggel nem tartalmazza az allergéneket (pl. vadhús, amelyet a beteg korábban sosem fogyasztott stb.). Használhatunk speciális, állatgyógyászati készítményeket forgalmazó gyógyszertárban beszerezhető gyógytápot, úgynevezett hypoallergén tápot, amely nem tartalmazza az allergént vagy a fehérje komponens hidrolizált formában van jelen, amely nem vált ki allergiás reakciót.

A hypoallergén diétás készítmények egyéb összetevői csökkentik a gyulladásos anyagok mennyiségét a bőrben, illetve helyre állítják a bőr és szőr megfelelő minőségét. Ezek alkalmazását mindig beszéljük meg kezelő állatorvosunkkal! A bőrtünetek enyhülése kb. 1-2 hónap elteltével várható, így az esetleges kezdeti kudarc ellenére se függesszük fel a speciális táplálást. Amennyiben sikerül megtalálni a megfelelő eledelkombinációt vagy diétás eledelt, és a kezdeti időszak után sem térnek vissza a korábbi bőrtünetek, akkor célszerű az adott diétát hosszútávon, akár élethosszig folytatni. 

Az eleség allergia gyógykezelésében szintén alkalmazható a korábban már említett hyposzenzibilálás, vagyis az immunrendszer áthangolása az adott táplálék allergénnel szemben.

Végezetül fontosnak tartom megemlíteni a gazdik részéről gyakran indokolatlan, túlzott elővigyázatosság problémáját. Mivel sokféle tájékoztatáshoz juthatunk a különböző hírforrások által (barát, ismerős, internet, média, állateledel bolt, állatorvos stb.) nagyon nehéz leszűrni a számunkra lényeges, fontos és hasznos információkat. A köztudatban már régóta elterjedt, hogy a csirkehús/pulykahús allergiát okoz. Tény, hogy a baromfi húsban található fehérjék erős allergiás reakciót válthatnak ki az arra érzékeny betegekben. Viszont egészséges, allergiás tüneteket nem mutató házi kedvenc hypoallergén táppal illetve drágább alapanyaggal – bárány- vagy vadhússal történő táplálása – pusztán megelőzési célzattal teljesen felesleges és indokolatlan! A baromfi hús etetését csak akkor kell mellőzni, ha az adott állat valóban allergiás tüneteket mutat! Kiváló alternatíva lehet a táplálásban a kacsahús, amely összetételét tekintve inkább a marhahúshoz vagy vadhúshoz hasonlítható és az egyéb szárnyas húsokkal ellentétben csak ritkán okoz túlérzékenységi reakciót.

Írta: Dr. Volszki Mónika, állatorvos