Minden, amit az oltásokról tudni kell

A macskák oltása nagyon fontos és rendszeres feladat, aminek a célja a megelőzés. A kismacskák anyjuktól természetes védettséget szereznek az első 2-3 hónapra.

Mindegyik védőoltás megbetegítésre képtelen kórokozót juttat az állat szervezetébe, amely erre reagálva ellenanyagokat hoz létre, így védve az állatot egy későbbi fertőzéstől. Csak egészséges és jó kondícióban lévő macskát szabad védőoltásban részesíteni, hiszen a jól működő immunrendszer alapfeltétele a védettség kialakulásának. Különböző vakcinák vannak hazánkban forgalomban, ezek vagy 3 vagy több fertőző vírusos és baktérium okozta macskabetegség ellen nyújtanak védelmet (macskanátha, panleukopénia, calicivirus fertőzés, macskaleukózis, chlamydiosis) és a különféle oltási protokollok szerint kell őket alkalmazni.

Macska vírusos rhinotracheitise, avagy a macskanátha és a calici vírus fertőzés

A macskanátha a leggyakoribb fertőző betegség, mely szinte minden, vakcinázatlan anyától született kiscicát érint. Gyakran együtt fordul elő a macska calicivírus fertőzésével, kezdetekben tüsszögéssel, orrfolyással, kötőhártya gyulladással járó megbetegedést okozva. Kezelés nélkül a mélyebb légutak is érintettek lesznek, és a szem megbetegedése is súlyosbodik. A magas láz és az orr váladékozása illetve a calici okozta szájgyulladás miatt a cica étvágytalanná válik, és állapota gyorsan leromlik, akár halálos kimenetelű is lehet a betegség. A kölyök korban adott kombinált vakcinák mindkét vírus ellen védenek, vakcinától függően 8-10 hetes korban kell az első, és 3-4 héttel később az emlékeztető oltást beadni, ezután évente emlékeztető oltásban kell a cicát részesíteni.

Macska panleukopéniája vagy macskaparvo

Ez a parvovirus okozta megbetegedés szintén kölyök korban veszélyes, halálos kimenetelű, magas lázzal, súlyos hasmenéssel, hányással így kiszáradással járó fertőző bélgyulladásos kórkép. Felgyógyulás után is gyakran marad vissza maradandó károsodás az emésztőrendszerben. A megfelelő időben beadott és évente ismételt védőoltással (lsd.a macskanáthánál) megóvhatjuk tőle kedvencünket.

Macskaleukózis

A macska leukózisa egy retrovírus okozta fertőző megbetegedés, gyakran tünetmentesen zajlik, az immunrendszer működését befolyásolja, ezáltal többnyire abban az esetben jelennek meg a tünetek, mikor más kedvezőtlen tényező is hatással van a macskára. A leggyakoribb tünetei a nyirokcsomók megnagyobbodása, szájgyulladás, fogyás, ezek miatt fordulnak a gazdik állatorvoshoz, és maga a betegség laborvizsgálattal igazolható. Szerencsére a legtöbb esetben hosszú évekig támogató kezeléssel megfelelő minőségű életet lehet a fertőzött cicáknak biztosítani, ám mivel minden más betegségre fogékonyabbak, és hosszabb-rövidebb ideig fertőzhetik is társaikat, a FeLV pozitív cicák kizárólag izoláltan tarthatóak, más pozitív cicák társaságában, nem lehetnek kijárósak és nem tarthatóak együtt egészséges állatokkal, sajnos a védőoltás sem biztosít 100%-os védelmet tartós együttélés során. A védőoltást a különféle vakcinák előírásai szerint lehet alkalmazni, vagy a kombinált oltással együtt, vagy önállóan, első alkalommal 1 ismétléssel, és a vakcina használati utasítása szerinti gyakorisággal ismételve, ami 3 év is lehet.

Macska immunhiányos megbetegedése vagy macska-aids

Ez a betegség a kijáró vagy vadon élő kolóniák főleg kandúr tagjainak súlyos, krónikus megbetegedése, mely az emberi HIV fertőzéshez hasonlóan az immunrendszer működését lehetetleníti el, ezáltal okozva végül halálos kimenetelű betegséget. Védőoltás nem létezik ellene, így csak izolált tartással védhetjük meg tőle kedvencünket, ugyanis a fertőzött macskával való verekedés során karmolással, harapással a legvalószínűbb a fertőződés.

Macska fertőző hashártyagyulladása (FIP)

A gazdik között a legrettegettebb megbetegedés, hiszen alattomosan támad, egy enterális coronavírus mutációjával alakul ki a megbetegedés az állat szervezetén belül, mely rendkívül fertőző és minden igyekezet ellenére végül halálos kimenetelű minden formája. Hatékony vakcina pillanatnyilag nem létezik ellene, a fertőzés kimenetele a legújabb vizsgálatok szerint az immunrendszer állapotától függ, a támogató kezelés sikere is ettől függ, így a coronavírussal fertőzött állatoktól való távoltartás és a jól működő immunrendszer az egyetlen lehetőség kedvencünk megóvására.

Veszettség

A veszettség az egyetlen gyógyíthatatlan zoonotikus betegség, minden esetben halálos kimenetelű, minden fogékony fajban, beleértve az embert is. Ennél fogva kijáró vagy a gazdival rendszeresen utazó macskák számára a védőoltás kötelező, 1-2 évente ismétlendő.

A különböző fertőző betegségek nem egyformán ragályosak, míg a macskanátha, a calicivírus, a panleukopénia vagy a FIP könnyen terjed érintkezéssel vagy ragályfogó tárgyakkal, a leukózis, az aids és a veszettség átviteléhez közvetlenebb kapcsolat kell a macskák között, sőt vannak, melyeket a kiscica már az alomból hozhat magával, így a legnagyobb hangsúly kezdetektől az immunrendszer működésének támogatásán (megfelelő tartás, táplálás és immunerősítés) és a védőoltások időben való beadatásán van.

A különféle vakcinák javallatai szerint többnyire 8-10 hetes korban javasolt az első kombinált, majd 3-4 héttel később az ismétlő kombinált oltás beadása. Ezután 3-4 hetes időközzel jöhetnek az alternatív vakcinák, mint pl. a veszettség elleni védőoltás, vagy ha a leukózis ellen külön oltással javasolja állatorvosunk a védekezést. Tekintettel arra, hogy a legtöbb komponens csak nagyjából 1 évig védi kedvencünket, javasolt évente ismételni az oltásokat, a veszettség kivételével, hiszen macska esetében nem kötelező az évenkénti oltás, csak abban az esetben, ha az állatútlevelét szeretnénk érvényesíteni.

Állatorvosunkkal konzultálva figyeljünk oda a határidőkre, tartsuk be az előírásokat, hogy biztonságban tudjuk a macskánkat!