A perzsa macska nem csak hogy hosszú szőrrel, de nagyon tömött aljszőrzettel is rendelkezik, emiatt hatalmas elkötelezettséget igényel a tulajdonostól az ápolás terén, a macska ugyanis önmaga nem képes bundáját rendben tartani.
- Nyugodt macska
- Barátságos, ugyanakkor önálló
- Csendes
- Nagyobb, zömök fajta
- Napi szintű ápolást igényel
- Nem hipoallergén fajta
- Szüksége van egy külső kifutóra
- Gyermekek mellé előzetes szoktatás szükséges
Személyiség
A perzsa macska gyengéd, szeretetteljes és kevésbé aktív, mint egyes rövid szőrű fajták. Általánosságban elmondható, hogy nem bánja az egyedüllétet és elégedett, ha egyedüli macska lehet. Megelégedetten üldögél szépen, csendben.
Története és származása
Származási ország: Törökország és Perzsia
A perzsa macska első feljegyzett őseit a XVII. században importálták Perzsiából Olaszországba, és Angorából (mai Ankara, Törökország) Franciaországba. A perzsa macskák szőrzete szürke, míg az angorai macskák szőrzete fehér színű volt. Ezen hosszú szőrű macskák leszármazottjai a XIX. században jutottak el Nagy-Britanniába. Ezek az egykori perzsa macskák teljesen különböztek a mai kiállításokon helyezéseket elérő egyedektől. Arcuk hosszabb, fülük nagyobb volt és vadabb megjelenésűek voltak. Az évek során a szelektív tenyésztés hozta létre a ma már megszokott, zömök testet és lapos arcot.